2008 április 28. | Szerző: pandi64

 Képzeljétek, olyan történt amit álmomban sem gondoltam. Péntekig egy árva kukkot sem beszéltünk, majd reggel próbáltam minél később a bevásárlásból haza menni, hogy már ne találjam otthon a férjem. De nagy csodálkozásomra otthon volt még fél 10-kor is. Megkérdezte, hogy beszélhetnénk-e, én azt válaszoltam, hogy nem, majd az ügyvédek szépen megbeszélik amit kell. Erre ő: De ő arról szeretne beszélni, hogy hogyan jutottunk el idáig. Én elsírtam magam, és tüntetőleg bevonultam  a mosóhelységbe. Mire ő egy széket tett az ajtóba, leült rá és azt mondta: Ráérek, addig innen fel nem kelek míg nem beszéljük meg a történteket. Gondoltam egy két mondatot megér az egész, már csak a kiváncsiság miatt is. Akadozva ugyan, de elindult a beszélgetés. Kiveséztük az életünket, próbáltam kimért lenni. A végén oda jutottunk, hogy bocsánatot kért a viselkedése miatt. Akkor abban a pillanatban úgy éreztem, hogy nagyon össze vagyok zavarodva. Mondtam, hogy a gyerekeinek neki kell magyarázatot adnia, amit szerényen meg is tett. Én most ebben a pillanatban még mindig össze vagyok zavarodva. Soha nem éreztem ilyet, vegyes érzéseim vannak. Például olyanok, hogy kell is meg nem is ez a fickó nekem. Az biztos, hogy egy hajszálnyi repedés az életemben vele kapcsolatban földrengést fog elindítani. Annyira megedződtem ebben a pár hétben, hogy bármikor önálló életet tudnék kezdeni nélküle!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

2008 április 24. | Szerző: pandi64

 KÉPZELJÉTEK BOCSÁNATOT KÉRT A FÉRJEM!!!!!! ÉLETÉBEN ELŐSZÖR!!!!!!!!

2008 április 14. | Szerző: pandi64

 Ma hétfő van, de azóta sem beszéltünk egy kukkot sem. Kamasz gyerekeink csak csöndben bámulják az itt történteket, bennem mély bizonytalanságot ébresztve. Az összes szeretetemet rájuk írányítom, persze ezzel nagy terhet téve rájuk. Ma felhívtam a férjem és megkérdeztem elköltözzünk-e, mert látom hogy zavaró a jelenlétünk. Mire ő: Nem, nem zavartok. Tiszta őrült vagyok!!!! Olyan mély lelkiismeret furdalásom van, hogy az már nem emberi. Pedig tudom, hogy nem hibáztam. Ki fogja felnyitni a szemem, ki fog rádöbbeneteni arra, hogy nem ezt érdemlem. Hiába mond bárki bármit, én csak homokba dugom a fejem.

Borzasztó lelkiismeret furdalásom van a gyerekeim miatt is, mert úgy érzem nem tudtam bíztosítani nekik szép, probléma mentes családi hátteret. Olyan helyesek, olyan szépek és okosok. Pénteken a kisebbik lányommal (na, jó nem is olyan kicsik) sustorogtam a gondjaimról fél 1-ig a fürdőszobába. Olyan bölcsen azt mondta: Anyu, te nem csináltál semmit, majd ő hozzád szól ha akar. Hát azóta is várom!

2008 április 10. | Szerző: pandi64

 Értelmetlennek látok jelenleg mindent. Majd ha akar valamit, szól!